Látnivalók, programok

Cserépfalu a Bükki Nemzeti Park szomszédságában, az ország leghosszabb (23 km-es) hegyvidéki völgyének kapujában, a Hór-völgy bejáratánál fekszik, a Bükkalja borvidék része. A "tiszta falu" elnevezést a fehérre meszelt házairól és kerítéseiről kapta; ma több mint negyven védett, eredeti állapotú parasztház található a faluban. Híresek voltak a cserépi fafaragók, a régi mesterségek közül ma még megtalálható a mészégetés, faesztergálás és a falusi kovács űzi még a mesterségét. A település és környéke bővelkedik a látnivalókban.


Subalyuk ősemberbarlang, Subalyuk múzeum

A környék már az őskortól kezdve lakott volt, melynek a bizonyítéka, hogy a község határában fekvő Suba-lyuk nevű barlangban 1932-ben 60–70 ezer éves neandervölgyi ember leletet tártak fel. A faluban állandó kiállításon, a Suba-lyuk múzeumban ismerkedhetünk meg a feltárás körülményeivel, az itt talált kőeszközök és csontok másolatával és a neandervölgyi emberek életkörülményeivel.

Vaskori erőd

A falutól észak-északkeletre, kb. 2 km-re emelkedő Mész-tetőn késő bronzkori, kora vaskori telep sáncai láthatóak.

Ódor-várrom

A Hór-völgy fölé kiugró egyik keskeny, sziklás gerincen állt egykoron az Ódorvár, amely építésének és pusztulásának körülményei nem ismertek. A romokról csodálatos kilátás nyílik a környékre.

Oszlai tájház

Az Ódorvár alatt elterülő tisztáson álló tájház az erdőt gondozó erdészek életét, tevékenységét, mindennapos használati eszközeit mutatja be.

Gazdaház

Az 1911-ben épült oldaltornácos ház egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával.

Ördögtorony

A falutól északkeletre néhány tufakúp magasodik. Ezek egyike az Ördögtoronynak nevezett kaptárkő, melyen három darab kaptárfülke található.

Kisamerika barlanglakások

Cserépfalu házainak jelentős része korábban barlanglakás volt, melyet riolit tufába vájtak. Néhány jellegzetes, tufába faragott portát a falu keleti részén lévő Kisamerika barlanglakásoknál még ma is láthatunk.

Millenniumi kilátó

A rekultivált kőbányából kialakított Berezdi sétányon épült fel a Csete György Kossuth-díjas építész által tervezett Milleniumi kilátó, mely a kaptárkövek alakját idézi. A kilátóról csodálatos panoráma tárul elénk.

Berezdaljai háromsoros pincesor

A falut hat pincesor fogja körül, melyek közül is a legkülönlegesebb a Berezdaljai háromsoros pincesor. Az itt lévő Gacsó-féle pince igazi népi remekművet rejt: a falán tufába vésett, életnagyságú, állig felfegyverzett, I. világháborús honvédek sorakoznak.

Cserépfalvi Imre emlékszoba

A szülői ház helyén létrehozott kiállítás a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének állít emléket, aki 1936-ban Budapesten megalapította a Cserépfalvi Könyvkiadót, és barátjának mondhatta Radnóti Miklóst, Szabó Zoltánt, Kovács Imrét és Faludy Györgyöt is.

Egyéb programlehetőségek

  • Lovaglási, kocsikázási lehetőség
  • Horgászat
  • Gyógyfürdők, strandok a közelben

Mondák a környékről

A község nevének eredete

Cserép; Valamikor nagyon régen, amikor még erdő borította e tájat, egy ember járt errefelé. Egy szélkét vitt magával. Abban volt egy darab avas vaj, zsír és pogácsa. Egyszercsak megbotlott az ember, elesett, a szélke összetört, tartalma pedig szétment. Amerre a cserépedény darabjai estek, Cserépfalu helység keletkezett. Amerre a zsír elfolyt, lett Zsérc (Bükkzsérc). A pogácsa (=bogácsa) Bogács felé gurult el, az avas vaj pedig Noszvaj felé. Azóta nevezik így ezt a négy községet mind a mai napig.

Ördögtorony

Az Ördögtorony helyén nagyon-nagyon régen egy szép nagy templom állott. Hívei azonban Istentől elrugaszkodott Sátán-hívőkből álltak. Egyszer a jó Isten megharagudott, és éjfélkor, amikor mindenki a templomban volt, és nagy harangzúgás közepette ünnepelték a Sátánt, megdördült az ég, a föld megnyílt; elnyelte a templomot emberekkel együtt. Ma már csupán a torony áll ki a földből, hírdetni az Isten hatalmát. Ha valaki arra jár - főként éjfélkor - hallhatja a harangzúgást és a hívek buzgó imáját a szabadulásért.

A Suba-lyuk barlang

A Suba-lyuk nem egyszerűen barlang, mint ahogy elképzelik, hanem az egri vár és a diósgyőri vár közötti alagút része volt. Valami szerencsétlenség folytán az összeköttetés megszakadt, az alagút hasznavehetetlenné vált. De hogy alagút volt bizonyítja, hogy ugyan olyan magasságban a szemközti oldalon is van egy barlang. Igaz, hogy jobban be van temetődve, de az is akkora lehetett valamikor, mint a Suba-lyuk.

A Csárda

Nagyon régi építmény lehet a Garázda és a Cigány szőlő találkozásánál lévő egykori építmény. Az 1950-es években még megvolt a pince végső része. Itt vezetett el az úgynevezett postaút, Kács felé. E csárdának volt látogatója Vidróczki Márton, aki a környékbeli Esztári Jóskával fosztogatta az utazókat. E csárda körülbelül a múlt század elején létezett. Többet nem lehet tudni róla.

Rákóczi Fája

Rákóczi Ferenc fejedelem és Bercsényi Miklós Eger elfoglalása után errefelé vette útját, mikor Telekessy István egri püspököt kísérték Cserépvárba. Noszvajon át érkeztek és rövid időre falunkban is megpihentek. A falu szélén lévő tölgyfa alá ültek, ott pihent meg a fejedelem. Azt az utat, amely Cserépvárba vezet, a milleniumkor Rákóczi útnak nevezték el a fejedelem tiszteletére. Az 1950-es években az öregek még emlékeztek erre a fára, melyet Rákóczi Fájának hívták.